Kutatási jelentés - 2015. október

Vezetői összefoglaló

Regionális szintű intézményi szolgáltatások fejlesztése a duális mérnökképzési és szakképzési, valamint felnőttképzési rendszer átjárhatósága érdekében, ez a projekt címe és egyben célkitűzése is, melynek kapcsán kérdőíves felmérésre és a felmérés eredményeiből kutatási jelentés elkészítésére került sor.

A kutatásban - a pályázati projekt következő mérföldköveként - áttekintő képet kívánunk nyújtani a Zala- és Vas megyei képzési- és oktatási szektor aktuális ágazati jellemzőiről, a helyi társadalmi- és gazdasági folyamatok oktatási/képzési szempontból releváns területeinek helyzetéről. A feltárt jellemzők kapcsán minden témakörben jelöltük azokat a tendenciákat, beavatkozási területeket, amelyek kapcsán a helyi (régiós, megyei, intézményi) stratégiákban beavatkozási terveket, akcióterveket, programokat lenne érdemes definiálni a jövőben.

A kutatás főbb megállapításai a következők:

A munkaerő-piaci igények kapcsán a keresleti oldal igényei egyre nehezebben teljesülnek. A nyilvántartott álláskeresők számának csökkenése 2013 után 2014-ben és 2015 első két negyedévében is folytatódott. Győr-Moson-Sopron megyében szinte nem található szabad munkaerő a munkaerőpiacon és Zala megye mutatói is az országos átlag alá csökkentek 2015-ben a munkanélküliségi ráta tekintetében. A kutatás során tapasztalt főbb visszajelzések a témakör kapcsán:

2015 I. félévében a két megye járműiparának termelési kapacitása 260 milliárd forint volt. A kutatás során a 102 megkérdezett vállalatból TIER1 státusszal rendelkezik 9, TIER2 státusszal 3, TIER3 státusszal 1 vállalkozás, egyéb beszállítói státuszt jelzett 10 vállalkozás, termelési kapacitásuk a megye járműipari kapacitásainak 5-10%-át jelenti. A kutatásban résztvevő beszállítók főbb jellemzői:

Az elmúlt 3 évben országos szinten volt egy jelentős felfutás a feldolgozóipar beruházási számaiban (2013-ban 1 360 milliárd forint, 2014-ben 1 490 milliárd forint). Láthatóak a régiós számokban egy magas bázisról induló kismértékű bővülés (2013-ban és 2014-ben is 500-500 milliárd forint körüli beruházás történt összesen a régióban). A kutatás főbb megállapításai a tématerülethez kapcsolódóan:

Zala megyében az export értékesítés volumene 42,051 milliárd forintról 43,586 milliárd forintra nőtt (+3,6%). Vas megyében - ugyan ebben az időszakban - az export értékesítés volumene 377,952 milliárd forintról 409,689 milliárd forintra nőtt. Az exportbővülés mértéke 8,5%-os volt. A főbb megállapítások a kutatási eredmények elemzése után:

Meg kell erősíteni a vállalati, munkaadói kapcsolatrendszert a felsőoktatási- és szakképzési rendszer tartalmi megújulása érdekében, a képzési igényeket be kell csatornázni a képzésekbe. A K+F+I és a tartalomfejlesztési együttműködésekre is fokozott hangsúlyt kell fektetni. A fenti megállapításokat 29 vállalkozás jelenleg is relevanciaként kezeli, de a jövőre vonatkozóan is pozitív visszajelzést kaptunk az üzleti döntéshozók részéről. A főbb megállapítások a kutatás során:

A Nyugat-dunántúli régió súlya a kutatás-fejlesztési teljesítménye tekintetében elmarad a gazdasági súlya által képviselt országos részesedéstől. A térségben a vállalati K+F tevékenység súlya felülsúlyozott más Régiókkal összehasonlítva, ezért a területet kiemeltnek tekintettük a vizsgálat során. A főbb megállapítások a K+F tevékenységek feltérképezése kapcsán:

Jelenleg vannak olyan szakterületek, földrajzi területek az országban, amelyek kapcsán nem elégséges a helyi oktatási/képzési intézmények munkaerő-piaci kibocsátása. Javítani szükséges továbbá a képzések munkaerő-piaci fókuszát és a pályaorientációs tevékenységet. Mindezek miatt nagy jelentősége van a vállalatok szerepvállalására a szakterületen. A két vizsgált megyében a következőket tapasztaltuk a vizsgált vállalati körben:

Kompetenciafejlesztés kapcsán a konkrét előfordulási arányok a kutatásban résztvevő vállalkozásoknál:

Konkrét előfordulási arányok a kutatásban résztvevő vállalkozásoknál a „Jó gyakorlatok” átadása kapcsán:

Módszertani kitekintés

Regionális szintű intézményi szolgáltatások fejlesztése a duális mérnökképzési és szakképzési, valamint felnőttképzési rendszer átjárhatósága érdekében, ez a projekt címe és egyben célkitűzése is, melynek kapcsán kérdőíves felmérésre és a felmérés eredményeiből kutatási jelentés elkészítésére került sor (a kérdőív mellékletként csatolásra került).

A kutatás módszertani felépítése

A „DUÁLGÉP” – „A szombathelyi duális gépészmérnöki képzés fejlesztése, együttműködve a kiemelt járműipari központ gazdasági hálózatával” - TÁMOP-4.1.1.F-14/Konv-2015-0014 című pályázat keretében a Szombathelyi Képző Központ Közhasznú Nonprofit Kft. valósítja meg a „Képző- és kutató központ tevékenységének megalapozásával, beszállító fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatás” című fejlesztést. Jelen kutatás során a kapcsolódó „Regionális szintű intézményi szolgáltatások fejlesztése a duális mérnökképzési és szakképzési, valamint felnőttképzési rendszer átjárhatósága érdekében kérdőíves felmérés” című kutatás kerül lebonyolításra. A kutatásban, a pályázati projekt következő mérföldköveként áttekintő képet kívánunk nyújtani a Zala- és Vas megyei képzési- és oktatási szektor aktuális ágazati jellemzőiről, a helyi társadalmi- és gazdasági folyamatok oktatási/képzési szempontból releváns területeinek helyzetéről, ezen belül is:

A felsorolt folyamatok elemzésének a célja, hogy a kutatás hozzájáruljon a térségi képzési/oktatási szervezetek minőségi, mennyiségi és egyéb szakmai mutatóinak fejlesztéséhez az ipari szereplők igényeihez igazodva. Fő célkitűzés a duális mérnökképzési és szakképzési, valamint felnőttképzési rendszer továbbfejlesztésének megalapozása, releváns információk begyűjtése. – A célkitűzés kapcsán kérdőíves felmérésre került sor.

A tanulmány kérdéskörei szakértői visszajelzései alapján nyerték el végső formájukat az alábbi főbb szerkezetben:

A kutatás célcsoportját a Zala megyében és Vas megyében az iparban tevékenykedő 2326 +1836 társas vállalkozás közül azok a szervezetek jelentették, amelyek akár közvetve, akár közvetlenül kapcsolódnak a gépiparhoz, azon belül is a járműiparhoz (kb. 1-1500 üzleti szervezet).

A kutatási jelentés elkésztésének módszertana:

Image2

A kutatás módszertanának fő jellemzői

Zala megyében az iparban tevékenykedő 2326 db vállalkozás adatiból készült a fenti módszertan szerint egy 270 elemű címlista, amely alapján 30 céggel sikerült interjút készítenünk. Vas megyében az Iparkamara biztosított a fenti módszertan alapján elkészített, hozzávetőlegesen 360 elemű címlistát, amely segítségével a megyében működő 1 836 db vállalkozásból 72 céget sikerül elérnünk és interjút készítenünk. A kutatás kérdőívét a tanulmány 1. sz. melléklete tartalmazza, a tanulmány fejezetcímeiben a zárójelbe tett szám, a kérdőív azon kérdésére/kérdéseire utal, amelyet adott fejezet elemez.