Kutatási jelentés - 2015. október

Vezetői összefoglaló

Regionális szintű intézményi szolgáltatások fejlesztése a duális mérnökképzési és szakképzési, valamint felnőttképzési rendszer átjárhatósága érdekében, ez a projekt címe és egyben célkitűzése is, melynek kapcsán kérdőíves felmérésre és a felmérés eredményeiből kutatási jelentés elkészítésére került sor.

A kutatásban - a pályázati projekt következő mérföldköveként - áttekintő képet kívánunk nyújtani a Zala- és Vas megyei képzési- és oktatási szektor aktuális ágazati jellemzőiről, a helyi társadalmi- és gazdasági folyamatok oktatási/képzési szempontból releváns területeinek helyzetéről. A feltárt jellemzők kapcsán minden témakörben jelöltük azokat a tendenciákat, beavatkozási területeket, amelyek kapcsán a helyi (régiós, megyei, intézményi) stratégiákban beavatkozási terveket, akcióterveket, programokat lenne érdemes definiálni a jövőben.

A kutatás főbb megállapításai a következők:

A munkaerő-piaci igények kapcsán a keresleti oldal igényei egyre nehezebben teljesülnek. A nyilvántartott álláskeresők számának csökkenése 2013 után 2014-ben és 2015 első két negyedévében is folytatódott. Győr-Moson-Sopron megyében szinte nem található szabad munkaerő a munkaerőpiacon és Zala megye mutatói is az országos átlag alá csökkentek 2015-ben a munkanélküliségi ráta tekintetében. A kutatás során tapasztalt főbb visszajelzések a témakör kapcsán:

• Diplomás területen a gépészmérnök, a villamosmérnök, az informatikus és a gyártástechnológust/mechatronikai mérnök számít hiányszakmának. Diplomás területen összességében 282 főnyi munkaerőigényt jeleztek a szervezetek, ebből 90 fő volt a gépészmérnöki igény, 33 főnyi a gyártástechnológiai mérnöki igény és 20 fő a logisztikus szakemberek iránt jelzett kereslet.
• Középfokú végzettségűeknél a gépésztechnikus, a CNC programozó, a gépbeállító, a forgácsoló-CNC forgácsoló, a hegesztő, elektroműszerész, szerszámkészítő a megjelölt hiányszakma. Középfokú végzettségűeknél 246 főnyi munkaerőigényt jeleztek a vállalatok, 152 fő volt a gépész szakterületre eső igény (61%-a a teljes igény-állománynak), 33 főnyi az elektronikai területekhez kapcsolódó szakemberigény. A kétharmada a jövőbeli fejlesztések miatt vált szükségessé, 93 fő ebből gépész szakterületre eső igény.
• A szakmunkások között a lakatosok, a forgácsolók és a hegesztők hiánya a legnagyobb. 370 főnyi szakmunkásra lenne igény, amelyből 206 fő volt a gépész szakterületre eső igény (55%-a a teljes igénynek), 61 főnyi a könnyűipari területekhez kapcsolódó szakemberigény.

2015 I. félévében a két megye járműiparának termelési kapacitása 260 milliárd forint volt. A kutatás során a 102 megkérdezett vállalatból TIER1 státusszal rendelkezik 9, TIER2 státusszal 3, TIER3 státusszal 1 vállalkozás, egyéb beszállítói státuszt jelzett 10 vállalkozás, termelési kapacitásuk a megye járműipari kapacitásainak 5-10%-át jelenti. A kutatásban résztvevő beszállítók főbb jellemzői:

• A 13 TIER státuszú beszállítóból 8 végez exporttevékenységet, 5 csak a hazai beszállítói partnereket szolgálja ki, 4 TIER státuszú vállalkozás végez K+F tevékenységet is, 9 TIER státusszal rendelkező vállalkozás tartozik a „Kiemelt” TEAOR tevékenységeket végző fém- és gép-ipari körbe, 4 vállalkozás végez más típusú tevékenységet.
• A beszállítók felének 75,1%-100%-ban a felettük álló beszállító, vagy összeszerelő kiszolgálása foglalja le termelési kapacitásait.
• Azon 80 vállalkozás közül, amelyeknek jelenleg nincs semmilyen beszállítói státusza, 21 tervezi, hogy 1-3 éven belül minősítse magát beszállítóként.

Az elmúlt 3 évben országos szinten volt egy jelentős felfutás a feldolgozóipar beruházási számaiban (2013-ban 1 360 milliárd forint, 2014-ben 1 490 milliárd forint). Láthatóak a régiós számokban egy magas bázisról induló kismértékű bővülés (2013-ban és 2014-ben is 500-500 milliárd forint körüli beruházás történt összesen a régióban). A kutatás főbb megállapításai a tématerülethez kapcsolódóan:

• A kutatás által elért 102 vállalat közül konkrét beruházási tervvel 44 üzleti szervezet rendelkezik.
• A nagyvállalatok tisztán saját forrásból ruháznának be, a középvállalkozások majdnem fele szintén, de ebben a vállalati csoportban az uniós támogatás és a külső hitelforrás jelentősége is nő.
• A beruházások célterületei közül legjelentősebb a termelési infrastruktúra (az összes fejlesztés 60%-a) jelentős még az IT és a logisztikai jellegű beruházások területe (10-10%)

Zala megyében az export értékesítés volumene 42,051 milliárd forintról 43,586 milliárd forintra nőtt (+3,6%). Vas megyében - ugyan ebben az időszakban - az export értékesítés volumene 377,952 milliárd forintról 409,689 milliárd forintra nőtt. Az exportbővülés mértéke 8,5%-os volt. A főbb megállapítások a kutatási eredmények elemzése után:

• Az exportértékesítések kapcsán a legfontosabb célország a minta vállalatainál is elsősorban Németország volt, de a határ közelségéből adódóan a térség üzleti szervezeteinél az országos átlagnál fontosabb gazdasági partner Ausztria.
• A mikro- és kisvállalkozásoknál inkább Ausztria a leginkább preferált exportterület, a középvállalkozásoknál Németország, a nagyvállalatoknál Németország és az USA.

Meg kell erősíteni a vállalati, munkaadói kapcsolatrendszert a felsőoktatási- és szakképzési rendszer tartalmi megújulása érdekében, a képzési igényeket be kell csatornázni a képzésekbe. A K+F+I és a tartalomfejlesztési együttműködésekre is fokozott hangsúlyt kell fektetni. A fenti megállapításokat 29 vállalkozás jelenleg is relevanciaként kezeli, de a jövőre vonatkozóan is pozitív visszajelzést kaptunk az üzleti döntéshozók részéről. A főbb megállapítások a kutatás során:

• A 29 vállalkozás a mintában, amely jelölte, hogy együttműködik más szervezetekkel, 54 ilyen együttműködési területet jelölt meg. A termelési területen történő együttműködések mellett a szakképzés- és a felsőoktatás az a szakterület, amelyen leginkább kialakultak formális „szövetségek”. Ezeket a témaköröket követi az érdekvédelem és a beszerzés-logisztika és a K+F területe.
• A termelés az a terület, amelyen leginkább szeretnék a jövőbeli, további együttműködéseket a fő üzleti döntéshozók, a szakképzés- és a K+F szintén az a terület, amelyen szívesen működnének együtt a vállalatok a jövőben.

A Nyugat-dunántúli régió súlya a kutatás-fejlesztési teljesítménye tekintetében elmarad a gazdasági súlya által képviselt országos részesedéstől. A térségben a vállalati K+F tevékenység súlya felülsúlyozott más Régiókkal összehasonlítva, ezért a területet kiemeltnek tekintettük a vizsgálat során. A főbb megállapítások a K+F tevékenységek feltérképezése kapcsán:

• A kutatás eredményeként két vállalatméretbe tartozó vállalatok aktívan igazán a K+F területen: a nagyvállalatok (8-ból 3 aktív a területen) és a kisvállalatok, amely körben minden ötödik üzleti szervezet foglakozik K+F tevékenységekkel.
• A kutatással elért vállalkozásoknál (szervezeten belül) prototípusok előállítására (termékfejlesztés) 10 esetben, a technológia fejlesztések kialakítására (technológia-fejlesztés) 8 üzleti szervezetben került sor. Egy esetben találkoztunk innovációs szolgáltatásfejlesztéssel (egy nagyvállalatnál). Minden K+F területen van tere a további fejlesztéseknek és az adatokból kitűnik: a vállalatok szívesen működnének együtt az akadémiai szektorral.

Jelenleg vannak olyan szakterületek, földrajzi területek az országban, amelyek kapcsán nem elégséges a helyi oktatási/képzési intézmények munkaerő-piaci kibocsátása. Javítani szükséges továbbá a képzések munkaerő-piaci fókuszát és a pályaorientációs tevékenységet. Mindezek miatt nagy jelentősége van a vállalatok szerepvállalására a szakterületen. A két vizsgált megyében a következőket tapasztaltuk a vizsgált vállalati körben:

• A kutatás teljes mintájában a vállalatok 46%-nak van igénye most betöltetlen pozíciókba felsőfokú munkatársra a következő három évben, 48%-nak középfokú, 41%-nak pedig középfokú érettségizetlen munkatársra.
• Saját képzéseket rendszeresen szervezni a 102 vállaltból 24 tervez a jövőben (kevesebb, mint jelenleg), 31 tervez tanulószerződéseket kötni (itt bővülés prognosztizálható). A duális- szakképzésben gyakorlati oktatási helyszínként infrastruktúrát biztosítani 16 tervez (bővülés a jelenlegi 11-hez képest), duális felsőoktatási gyakorlati oktatási helyszínt 12 vállalat biztosítana a jövőben (ez is kismértékű bővülés a jelenlegi 11-hez képest). Felsőoktatási K+F programokban 10 szervezet venne részt (jelentős bővülés a jelenlegi 1-hez képest).

Kompetenciafejlesztés kapcsán a konkrét előfordulási arányok a kutatásban résztvevő vállalkozásoknál:

• Vállalatméret szerinti megoszlásban minden vállalati szegmensben minden negyedik, ötödik vállalkozás az, amely lát lehetőséget az átjárható kompetenciafejlesztési lehetőségek megvalósítására, vagy új, akár másokkal közösen végrehajtott projektek elindítására, ahhoz való csatlakozásra. Ez az arány csak a mikro-vállalkozásoknál volt alacsonyabb, mert ebben a vállalati körben 10% alatti volt a pozitív válaszadók aránya

Konkrét előfordulási arányok a kutatásban résztvevő vállalkozásoknál a „Jó gyakorlatok” átadása kapcsán:

• Minden tizenegyedik vállalkozás hajlandó „jó gyakorlatait” megosztani másokkal, akár úgy is, hogy az versenyelőnyt jelent a másik vállalatoknak. Vállalati méret szerint a kkv-k 15%-a hajlandó így versenyelőnyt biztosítani másoknak is, a mikro-vállalkozások és a nagyvállalatok ettől egyöntetűen elzárkóztak.

Módszertani kitekintés

Regionális szintű intézményi szolgáltatások fejlesztése a duális mérnökképzési és szakképzési, valamint felnőttképzési rendszer átjárhatósága érdekében, ez a projekt címe és egyben célkitűzése is, melynek kapcsán kérdőíves felmérésre és a felmérés eredményeiből kutatási jelentés elkészítésére került sor (a kérdőív mellékletként csatolásra került).

A kutatás módszertani felépítése

A „DUÁLGÉP” – „A szombathelyi duális gépészmérnöki képzés fejlesztése, együttműködve a kiemelt járműipari központ gazdasági hálózatával” - TÁMOP-4.1.1.F-14/Konv-2015-0014 című pályázat keretében a Szombathelyi Képző Központ Közhasznú Nonprofit Kft. valósítja meg a „Képző- és kutató központ tevékenységének megalapozásával, beszállító fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatás” című fejlesztést. Jelen kutatás során a kapcsolódó „Regionális szintű intézményi szolgáltatások fejlesztése a duális mérnökképzési és szakképzési, valamint felnőttképzési rendszer átjárhatósága érdekében kérdőíves felmérés” című kutatás kerül lebonyolításra. A kutatásban, a pályázati projekt következő mérföldköveként áttekintő képet kívánunk nyújtani a Zala- és Vas megyei képzési- és oktatási szektor aktuális ágazati jellemzőiről, a helyi társadalmi- és gazdasági folyamatok oktatási/képzési szempontból releváns területeinek helyzetéről, ezen belül is:

• elsősorban az egyre inkább a verseny fókuszába kerülő KKV szegmens (a 10+ főt foglalkoztató vállalkozások és intézmények gazdasági jellemzőiről és működési folyamatairól (kiegészítve a mikro-vállalkozások és a nagyvállalati szegmens jellemzőivel)
• a térségi, helyi ipar szerkezetéről, a vállalkozások jellemzőiről, aktivitásáról,
• a munkaerőpiac tendenciáiról, dinamikájáról,
• a képzési szektor irányába mérhető kereslet jellemzőiről (érintve a kínálati oldal jellemzőit is), az együttműködési aktivitásról, jövőbeli együttműködési lehetőségekről

A felsorolt folyamatok elemzésének a célja, hogy a kutatás hozzájáruljon a térségi képzési/oktatási szervezetek minőségi, mennyiségi és egyéb szakmai mutatóinak fejlesztéséhez az ipari szereplők igényeihez igazodva. Fő célkitűzés a duális mérnökképzési és szakképzési, valamint felnőttképzési rendszer továbbfejlesztésének megalapozása, releváns információk begyűjtése. – A célkitűzés kapcsán kérdőíves felmérésre került sor.

A tanulmány kérdéskörei szakértői visszajelzései alapján nyerték el végső formájukat az alábbi főbb szerkezetben:

• Munkaerő-piaci igények
• Termelési-, beruházási- és export-aktivitás
• Nagyvállalati és kkv-s fejlesztések
• Beszállítói státusz jellemzői
• K+F+I stratégia
• Vállalati együttműködések
• Képzési területeken szerepvállalás

A kutatás célcsoportját a Zala megyében és Vas megyében az iparban tevékenykedő 2326 +1836 társas vállalkozás közül azok a szervezetek jelentették, amelyek akár közvetve, akár közvetlenül kapcsolódnak a gépiparhoz, azon belül is a járműiparhoz (kb. 1-1500 üzleti szervezet).

A kutatási jelentés elkésztésének módszertana:

A kutatás módszertanának fő jellemzői

• A sztenderd kérdőív kialakítása a megrendelő és egyéb piaci szereplők bevonásával, mélyinterjús módszerrel;
• 30 db-os kiemelt címlista kialakítása, ennek kapcsán telefonos előszűrés a kvótának megfelelő cégek és döntéshozók kiválasztása;
• 530+70 db-os további címlista összeállítása Zala megye és Vas megye iparban (feldolgozóipar, elsősorban fém- és gépipar) tevékenykedő szervezeteiről
• A célszemélyek a vállalkozás stratégiai/pénzügyi kérdésekben kompetens döntéshozói [első számú vezető vagy szakterületi vezető];
• 100 darab kb. 60 perces interjú üzleti kutatásokra szakosodott kérdezőbiztosokkal;
• adatfelvétel 2015. szeptember-október.

Zala megyében az iparban tevékenykedő 2326 db vállalkozás adatiból készült a fenti módszertan szerint egy 270 elemű címlista, amely alapján 30 céggel sikerült interjút készítenünk. Vas megyében az Iparkamara biztosított a fenti módszertan alapján elkészített, hozzávetőlegesen 360 elemű címlistát, amely segítségével a megyében működő 1 836 db vállalkozásból 72 céget sikerül elérnünk és interjút készítenünk. A kutatás kérdőívét a tanulmány 1. sz. melléklete tartalmazza, a tanulmány fejezetcímeiben a zárójelbe tett szám, a kérdőív azon kérdésére/kérdéseire utal, amelyet adott fejezet elemez.